”Amikor kijövünk a szerelem első szakaszából, az egységnek az óriási élményéből, egyszer csak azt érezzük, hogy távolodunk, és valahogy nem kapjuk meg azt, ami a tudattalan vágyainkban volt.
Az esetek többségében az ember nem is tudja megfogalmazni, hogy mit nem kap meg, hanem felszínes dolgokon veszekszik, például hogy a másikkal nem lehet élni, mert rendetlen.
Valójában nem abban szoktunk csalódni, hogy a másik egy kicsit rendetlen, vagy szokott néha késni, hanem arról van szó, hogy a magunk számára sem tudatos elvárásaink, amelyek egy darabig beteljesedni látszottak, kezdenek fényévnyi távolságra tűnni, és ezt elviselhetetlennek érezzük.
Rettenetes csalódásunkban pedig agyonszekírozzuk egymást, de nem azért, mert rosszak, gonoszak vagyunk, vagy nem szeretjük a másikat, hanem, mert a mély, tudattalan elvárásaink nem teljesedtek be. Holott – és ezt tudnunk kell! – pontosan ott van az életünknek a kulcsa, ott kellene valamit az életünkkel kezdeni, ahol ezek a nagyon mély vágyak meghúzódnak.”
Pál Feri atya – részlet a Párkapcsolat Klinika című, készülő könyvből
“Valahányszor elindulsz otthonról, húzd be az állad, emeld fel a fejed, és szívd tele a tüdőd levegővel, idd be a napfényt, köszöntsd mosolyogva a barátaidat, és szívvel-lélekkel szoríts mindenkivel kezet. Ne félj attól, hogy félreértenek, és egy pillanatig se törődj az ellenségeiddel. Döntsd el határozottan mi a szándékod, aztán pedig egyenesen törj a cél felé. Legyen szemed előtt a magasztos cél, amit kitűztél magad elé – és akkor egy idő múlva észreveszed, hogy öntudatlanul is megragadod azokat a lehetőségeket, amelyek vágyaid teljesüléséhez szükségesek, ugyanúgy, ahogy a korallállatka kiválasztja a tenger habjaiból mindazt, amire szüksége van. Képzeld önmagadat annak a tehetséges, komoly, hasznos embernek, aki lenni akarsz, és ez a gondolat óráról órára jobban átalakít majd, hogy saját eszményedet megközelítsd… A gondolat minden, őrizd meg e helyes lelki magatartást: a bátorság, az őszinteség, a jó kedély szellemét. A gondolkozás szinte alkotás. Minden jó dolognak a vágy a szülője, és minden őszinte imádságot meghallgat az ég. Olyanokká leszünk, amilyenekké szívünk mélyén lenni szeretnénk.” (Elbert Hubbard)
A Jelen-Lét magazinban olvastam. Részlet Szinay Balázs cikkéből:
“A szanszkritban a moksa annyit tesz: megszabadulás anyagi köteléktől, a matéria fogságából, egy magasabb tudatosság elérésével. Egyén és társadalom levet minden olyat, amire önmaga helyzetének behatárolása és az univerzummal való összhangjának megteremtése szempontjából semmi szüksége nincs. Aztán nem tesz egyebet, hacsak azt nem, hogy igyekszik megtartani azt, ami ez után a lemeztelenedés után számára felragyog. Osho ezt a folyamatot így fogalmazta meg: „A tudás információ, a bölcsesség
A Moksa elixír egy komplex, információs, terápiás szer, mely a lélek szintjén hat.
Bevallom, amikor először találkoztam ezzel a megfogalmazással, kicsit kínaiul, sőt bizarrul hangzott ez nekem, de vallom, hogy amivel nem tudok megbirkózni egészben, azt részekre kell szedni. lássuk!
A Moksa Elixír a lélek szintjén hat
Azt már nagyon sokan tudjuk, elfogadjuk, hogy a betegségeink legtöbbje lelki eredetű, ennek ellenére legtöbbször csupán a testet akarjuk gyógyítani, inkább csak
Ebben a videóban Dr Bagdy Emőke beszél arról, hogy az eltemetett problémák, sérelmek milyen bajokat tudnak okozni.
A jó hír, hogy a Moksa ezeket a mélyen elrejtett dolgokat is felkutatja és feloldja. Addig Pont ez a nagyszerű ebben a csodálatos készítményben, hogy nem maradhat előtte rejtve semmi.
Ha még nem vagy tagja a facebooknak, akkor regisztrálj, már ez a kis videó is megéri
Irén – sokáig nem szerettem ezt a nevet, keménynek és ridegnek, sőt divatjamúltnak éreztem. A véleményem akkor változott meg amikor megtudtam, hogy a jelentése: BÉKE.
Attól kezdve büszkén viseltem. Tudtam, nomen est ómen, nevemben a végzetem, a sorsom adott. Azért vagyok itt a földön, hogy a világunk békésebb, barátságosabb, élhetőbb hely legyen.
Első körben azt gondoltam, hogy nyomozó leszek, és ha az összes bűnözőtől megszabadítom a világot, akkor mindenki biztonságban élhet és az akkor jobb lesz.
“Kb. 100 évvel ezelőtt Albert Einstein hosszú órákig tartó munka után hátra dőlt székében és teljesen magába roskadt: Atyaúristen!!!!
Hogyan fogom én ezt elmagyarázni az embereknek? A gondolatok lázasan rohangáltak a fejében, de sehogyan sem tudta megérteni, amire rájött. Olyasmire jött rá, amiről tudta, hogy igaz, de felfogni még neki is nehezére esett.