Hírek

Van segítség! Kapcsolj Egyből! (Második rész)


Proszonyák Ida, krízisambulancia vezető a krízisambulancia feladatairól és működéséről tartott előadást. Elmondta, az ambulancia legfontosabb feladata, hogy a bántalmazás jelensége a látens tartalomból felszínre kerüljön, és az áldozatok minél előbb komplex segítséget kapjanak, megelőzve ezzel a súlyos, életveszélyes krízishelyzet kialakulását. Kiemelte, hogy a krízisambulancia egy olyan ambuláns szolgáltatás, ahol a kapcsolati erőszakkal összefüggésbe hozható krízishelyzet gyors, komplex, a helyzetnek megfelelő kezelése történik kompetens szakemberek közvetítésével, vagy már meglévő szolgáltatások összekapcsolásával. Ezért is tartják fontos feladatnak a hálózatépítést, kooperációt, tapasztalatcserét a krízisambulanciák, és a krízisellátó rendszer tagjai között.

A krízisközpontok és titkos menedékház munkáját ismerhették meg Rácsok Balázs, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, szociális és fejlesztési igazgatója előadásában a konferencia résztvevői. Bemutatójában elmondta, hogy az OKIT a krízisközpontokhoz irányítja a bántalmazottakat, és hasznos információkkal segíti a hozzá fordulókat. Kiemelte, hogy a krízisközpontok mellett un. titkos menedékházak is működnek, amelyek a válsághelyzetben lévő bántalmazott nőknek, anyáknak nyújtanak azonnali segítséget, ha a kríziskezelés során elkerülhetetlen az azonnali kimenekítés. Hangsúlyozta, hogy a krízisközpontokba kizárólag a kapcsolati erőszak miatt krízishelyzetbe került nő és férfi, illetve édesanya és gyermekei vehetők fel legfeljebb 8 hétre szóló ellátásra. Titkos menedékházba szintén kapcsolati erőszak áldozatai helyezhetők el, azonban fontos különbség, hogy nem vehető fel férfi, és a segítő munka megvalósítása legfeljebb 6 hónap. Elmondta, a krízisközpontok és titkos menedékházak segítő munkájának fókuszában a krízishelyzet megszüntetése, a relatív biztonság megteremtése áll, viszont nem feladata a lakhatási problémák kezelése.

Hellenbárt László az S.O.S. Krízis Alapítvány, Családok Átmeneti Otthonának intézményvezetője előadásában elmondta, hogy egy újfajta szolgáltatásként megjelentek az úgynevezett félutasházak, mint a hosszútávú segítségnyújtás lehetőségei. Ezen szolgáltatás a krízisközpontokból, titkos menedékházakból, illetve családok átmeneti otthonából kikerült, bántalmazott családok számára kínál lakhatást, és az életvezetéshez szükséges segítséget. A szolgáltatás legfeljebb 5 évig vehető igénybe. A félutasházakba csupán olyan pályázók kerülhetnek be, akik vállalják, hogy együttműködnek a félutasház-szolgáltatást szükségessé tevő okok megszüntetésében, valamint részt vesznek a krízisközpont által szervezett előtakarékossági programban, és a társadalmi reintegrációt segítő programban. A pályázat elbírását a krízisközpont szakmai stábja végzi.

Bántalmazotti megközelítésből a bántalmazás lélektanáról beszélt Borsos-Kőszegi Erika, pszichológus. Előadásában elmondta, a kapcsolati erőszak miatt az ő ellátásukba került áldozatok többnyire 18 és 60 közötti nők, vidékiek, elzárt, kistelepülésen élők, főként házasságban, vagy élettársi kapcsolatban élnek és a menekülést viszonylag hosszú bántalmazó kapcsolat előzi meg. A bántalmazó nagy százalékban házastárs, de gyakori a szülő, gyermek vagy egyéb hozzátartozó is. A bántalmazottak súlyos lelki sérülésekkel, traumatizált állapotban érkeznek a segítő szolgálatokhoz. A bántalmazó és a bántalmazott viszonya periodikus, úgynevezett nászutas periódusok váltják a verbális vagy fizikai bántalmazás szakaszait. Kiemelte, hogy számos esetben mindkét fél bántalmazói közegből érkezik.  Ezért mindkét fél hozott mintákat követ, és hierarchikus viszonyban élnek. A bántalmazottra jellemző az alárendelt szerep elfogadása, a bezárkózás, az alacsony önbecsülés, és a magas stressz tűrő képesség, melyet a bántalmazó az elszigeteléssel és a megfélemlítéssel ér el.  Gyakori eszköze a bántalmazónak a bántalmazott anyagi függésben tartása, és a társas kapcsolatoktól való izolálása, amely megnehezíti a kapcsolatból való kilépést. A krízis megszüntetése csak azonnali beavatkozással lehetséges. A segítségnyújtás legfontosabb részei a biztonságérzet erősítése, a torzult valóságkép helyreállítása, a pszichés állapot diagnosztizálása, a pszichés állapot javítása és szinten tartása krízisterápiával.

A gyermekvédelmi jelzőrendszer különböző területeiről érkező szakemberei a konferencia zárásaként esetfeldolgozó csoportokban vehettek részt. A workshopok legfontosabb célja az volt, hogy a csoporttagok megismerjék egymás munkáját, és a feladat megoldása közben összehangolja a gyermekvédelmi jelzőrendszer különböző ágazataiban dolgozó, valamint a személyes gondoskodást végző szakemberek munkáját.

A „Kríziskezelő szolgálatok fejlesztése” elnevezésű Kapcsolj Egyből projekt célja, hogy regionális és országos szakmai konferenciák szervezésével, minél szélesebb körben tájékoztassa a kapcsolati erőszak megelőzése és kezelése területén dolgozó szervezeteket, szakembereket a legfrissebb fejlesztésekről, információkról, képzésekről, valamint elősegítse a hatékonyabb együttműködést. További cél, hogy a társadalom széles köre megismerje a segítségkérés lehetőségeit, a támogató szolgáltatási formákat, ezáltal tovább csökkentve az egyéni kiszolgáltatottságot.

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, éjjel-nappal, ingyenesen hívható telefonszámot:

A bántalmazottak segélyvonala: +36-80-20-55-20

Lelki elsősegély hívószám: 116 – 123